Füstbe ment Swarovski fülbevaló

Közeleg a húsvét, és ilyenkor mindig kicsit ünnepi hangulatba kerülök. Szívesen emlékszem vissza a legutóbbi teljesen felesleges családi összejövetelre, ami jelen esetben a karácsony volt. Biztos nektek is ismerős a szitu, amikor hulla fáradtan felkeltek az előző esti baráti karácsonyozást követően, és arra lesztek figyelmesek, hogy a ház tele van rokonokkal, akiket normál esetben legszívesebben elkerülnél, amilyen messzire csak lehet. Minden megtelik a karácsony szellemével, de Téged csak az érdekel, hogy minél kevesebb emberrel fuss össze, amíg megteszed a szükséges köröket az éltető folyadékforrás, a fürdőszoba és a hálószoba közt. Néha egészen nehéz dolgod van, sőt gyakran lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy láthatatlan maradj, amíg újra embert nem faragsz magadból. A legboldogabb talán akkor lehet az ember, ha valamilyen csoda folytán előbb felriad, mint hogy a tágabb értelembe vett család beállítana, de ilyen eset szökő évente maximum egyszer van.

Remélem legalább is, hogy tényleg ismerős a fentebb részletezett idilli pillanatkép, mert ha nem, akkor nem biztos, hogy elnyeri a tetszéseteket a következő megérintő kis karácsonyi szösszenet. Mint minden évben, ez alkalommal is a Szentestét megelőző éjszakát a barátokkal töltöttük, italozgatással és bulizással. Már régóta megegyeztünk, hogy a karácsonyi ajándékhajhászós rémségektől legalább a baráti körön belül megkíméljük egymást, így minden évben inkább csak az ivászaton való jelenlétünkkel ajándékozzuk meg egymást. Szerencsére sikerült mindenkinek szabaddá tenni magát, így tényleg tisztességesen ünnepelhettünk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a másnapi családi összejövetelen sikerült hatalmasat alakítanom.

Már bőven elmúlt dél, és sokkal nagyobb volt a népsűrűség a házban, mint általában szokott lenni, amikor is kinyitottam a szemem és nekiálltam folyadék és az elveszett emlékeim után kutatni. Unokabátyámék a két kisgyerekkel nem sokkal az ébredésem előtt érkeztek meg, de a két kiskölyök olyan irtózatos ricsajt csapott, hogy szabályosan féltem lemenni az emeletről az akkor még nem ismert vendéglétszám miatt. Akárhogyan próbáltam összeállítani a haditervet, sajnos az úti céljaim- a konyha és a fürdőszoba – csak és kizárólag az ünneplő seregen keresztül közelíthetőek meg. Összeszedtem minden bátorságomat, és nekivágtam az emberré válás rögös útjának. Hamar túlestünk a kötelező formaságokon, így ebédre már el is készültem, és teljes harci díszben részt tudtam venni a mulatságon. Valójában csak testben voltam jelen, az agyam egészen máshol járt, amennyiben igaz lehet egyáltalán a feltételezés, miszerint maradt még agyam. Elfogyasztottuk kényelmesen az ebédet, majd következett az ajándékozás, melyet leginkább a gyerekek vártak. Szépen letelepedtünk a karácsonyfa köré, mely mint minden évben, így most is a cserépkályha tőszomszédságában foglalt helyet. Igen, mi imádjuk a tűlevélhullást és az indokolatlan mennyiségű takarítást, ami ezzel együtt jár.  De hátha egyszer így praktikus? Kibontod a fa körül az ajándékokat, és már dobhatod is a tűzre, ami nem tetszik, legalább is a csomagolópapírt. Az ebéd során tanúsított mizantróp viselkedésemet már csak az ajándékozás során nyújtott alakításommal tudtam felülmúlni. Az unokabátyáméktól kaptam egy gyönyörű, kötött pulóvert, ami gondosan be volt csomagolva, csak hogy megnehezítsék az életemet egy kicsit. Ahogy kiszabadítottam a pulcsit, azzal a lendülettel a csomagolópapírt gondosan a cserépkályha tűzének lángjai közé hajítottam, tüzetesebb átvizsgálás nélkül. Őszintén szólva, meg sem fordult a fejemben, hogy még lehet valami a sok papír közt. Mozdulatsoromat senki sem kísérte figyelemmel, ugyanis mindenkit lekötött, hogy a két kisgyerek milyen nagy örömmel bontogatja az ajándékait. Az ajándékozás végeztével körbeültük a desszertes tálakat és megvitattuk, hogy ki mennyire örül a jobbnál –jobb, személyre szabott ajándékoknak. Unokabátyám nagy lelkesen érdeklődni kezdett, hogy felpróbáltam-e a Swarovski fülbevalókat, amiket tőlük kaptam.  A pupilláim hatalmasra tágultak a nem várt információ áradat hallatán. Swarovski fülbevaló? Az én ajándékaim közt? Értetlenkedésem hatalmas méreteket öltött, főleg amikor kiderült, hogy a pulcsival egybe lett csomagolva az ékszer. Rá kellett döbbennem, hogy a figyelmetlenségemnek köszönhetően a tűz martalékául estek a Swarovski fülbevalók. A felismerésemet egy fél órás hegyi beszéd követte édesanyám jóvoltából, majd egy negyed órás sajnálat kifejezéssel zárult az este.

Így, hogy lassan már itt van a húsvét, csak nevetünk az egészen, de akkor sajnos rajtam kívül senkinek nem volt kedve nevetni. Tehát jó tanács az ünnepekre: alkoholos befolyásoltság alatt légy kétszer olyan körültekintő, bármit is teszel, mint alap állapotban.